A dinamikus árképzés olyan gyakorlat, amelyben egy termék árát folyamatosan a valós idejű kereslet és kínálat függvényében módosítják, és meg kell különböztetni a személyre szabott árképzéstől. A dinamikus árképzés az ár valós idejű kínálati és keresleti tendenciák alapján történő módosítása, míg a személyre szabott árképzés az árakat személyes adatok (pl. vásárlási szokások, érzékeny adatok stb.) feldolgozásával és a fogyasztók profilalkotásával igazítja ki.
A szórakoztatóiparon (koncertek, kiállítások, sportesemények) kívül a dinamikus árazást a turisztikai szálláshelyeken, például a szállodákban és a rövid távú bérleményekben, valamint a közlekedési ágazatban, beleértve a fuvarmegosztó alkalmazásokat is, is alkalmazzák.
A dinamikus árazás gyakorlata azonban bizalmatlanságot kelt a fogyasztók és az eladók között, ami egyenlőtlenségekhez vezet a termékekhez, szolgáltatásokhoz és kulturális élményekhez való hozzáférés terén.
Ez a gyakorlat a vállalati profitot helyezi előtérbe a közérdekkel szemben, és mi azért küzdünk, hogy javítsunk a helyzeten. A kulturális ágazatban is meg kell vizsgálni, hogy az ilyen áremelések valóban a művészek javát szolgálják-e. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Ticketmaster domináns helyzete a jegyértékesítésben növeli a túlzó koncertárak kockázatát.
A dinamikus árképzés következményei
A dinamikus árképzés a nagy zenei rendezvények jegyeladásainak hatalmas áremelkedéséhez vezetett. Amikor Beyoncé Amszterdamban tartott koncertet, a rajongók kezdetben 60 és 200 euró közötti összeget fizettek a helyükért. Egy héttel később a jegyek még mindig kaphatók voltak, de már akár 735 euróért is elkeltek. Az Egyesült Államokban egy Bruce Springsteen-koncertre a jegyek ára 5000 dollárra ugrott. Előfordul, hogy az árakat megemelik, vagy a foglalási folyamat során díjakat számítanak fel, és a fogyasztót nem tájékoztatják megfelelően.
A jegyárakat gyakran nem hozzák nyilvánosságra előre, így a fogyasztók nincsenek tisztában a rájuk háruló költségekkel. A gyors árváltoztatás tovább játszik az emberek érzelmeivel és a lemaradástól való félelmükkel, mindezt a vállalati kapzsiság nevében.
Az átláthatóság hiánya miatt a fogyasztók elbizonytalanodnak, hogy hogyan tervezzék meg a megfelelő költségvetést, és végül vagy túlfizetik a jegyeket, vagy nem tudják megfizetni azokat. Az ilyen üzleti modell jelentős akadályt gördít az emberek kulturális életben való részvételének jogához.
Ki áll mögötte
Ha a fogyasztók elégedetlenek egy vállalat üzleti modelljével, gyakran döntenek úgy, hogy a versenytársakhoz fordulnak. A Ticketmasterrel való egyesülésük után azonban a Live Nation Entertainment monopolhelyzetbe került a jegyértékesítési iparágban. Becslések szerint jelenleg a jegyértékesítés és az élő rendezvényhelyszínek piacának 70%-át ellenőrzik. A Live Nation megtévesztő gyakorlata a dinamikus árképzéssel egész Európára kiterjed. Ennek eredményeképpen végül mindenkit érint ez az árdrágítás, függetlenül attól, hogy melyik tagállamból származik.
Amikor a vállalatok monopóliummal rendelkeznek a piacukon, a fogyasztóknak el kell fogadniuk a feltételeiket, hogy hozzáférjenek a szolgáltatáshoz. A szükséges verseny nélkül ezek a monopóliumok szabadon felhúzhatják az árakat, amennyire csak akarják - a fogyasztók kárára -, még akkor is, ha ez a legkisebb nyereség érdekében történik. Ennél is fontosabb, hogy ezek a túlzó árak megakadályozzák, hogy társadalmunkban a legelőkelőbbek kivételével mindenki részesülhessen kultúránk örömeiből.
Az S&D álláspontja
A kulturális életben való részvétel joga az ENSZ által elismert emberi jog. Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférhessen, élvezhesse és hozzájárulhasson közös kulturális identitásunkhoz. Az EU-ban minden fogyasztó azonos vagy hasonló körülmények között egyenlő bánásmódot érdemel!
Az S&D képviselőcsoport úgy véli, hogy az EU-nak olyan helynek kell lennie, ahol szilárd fogyasztóvédelmi normák biztosítják, hogy polgárait ne lehessen becsapni vagy kihasználni. A dinamikus árképzés gyakorlata bizalmatlanságot kelt a fogyasztók és az eladók között, és egyenlőtlenségekhez vezet a termékekhez, szolgáltatásokhoz és kulturális élményekhez való hozzáférés terén.
Az S&D képviselőcsoport nagyobb átláthatóságot követel.
A nyilvánosságot tájékoztatni kell a dinamikus árképzésről. A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy mire számíthatnak (pl. milyen áringadozásra, hány jegyet adnak el normál és hányat dinamikus áron stb.) Ezt nem a tranzakció során vagy annak végén kell megtudniuk. A nemzeti fogyasztóvédelmi szervek kulcsfontosságúak lesznek ennek érvényesítésében.
Az S&D képviselőcsoport az áremelések korlátozásáért is küzdeni fog, egy maximálisan megengedett százalékos arány meghatározásával.
Cselekvési tervünk
Az S&D képviselőcsoport továbbra is figyelemmel kíséri a dinamikus árképzéssel kapcsolatos kérdéseket Európában, és a fogyasztók erős védelmének biztosítása érdekében dolgozik.
Először is, szeretnénk felhívni az európai fogyasztók figyelmét a dinamikus árképzés logikájára és veszélyeire.
Másodszor, úgy véljük, hogy az Európai Uniónak lépéseket kell tennie a megfelelő védelem biztosítása érdekében azáltal, hogy egyértelmű és megfelelő tájékoztatást követel meg, amikor az európaiak dinamikus árazás alá kerülnek, és biztosítja, hogy ez ne eredményezzen túlzott árakat. Ebben a tekintetben felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a jövőbeni digitális tisztességes eljárásról szóló törvénybe belefoglalják ezeket a káros gyakorlatokat.
Arra számítunk, hogy a DFA kiegészíti és javítja mindazokat a szempontokat, amelyek az előző törvényhozás fő digitális törvényeinek jóváhagyását követően elmaradtak. Mi, az S&D képviselőcsoport, felszólítjuk a Bizottságot, hogy határozottan kötelezze el magát a fogyasztóvédelem mellett, és hogy konkrét jogszabályokkal foglalkozzon:
- a sötét mintákkal kapcsolatos etikátlan technikák és kereskedelmi gyakorlatok
- a közösségi média influencerek általi marketing
- a digitális termékek addiktív kialakítása
- online profilalkotás
különösen a legkiszolgáltatottabb fogyasztók és felhasználók, például a fiatalok esetében.