Vezető szerepet vállaltunk az Európai Parlament 2019-es éghajlat-vészhelyzetről szóló nyilatkozatában, amelyet az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott.
Sikeresen küzdöttünk az európai éghajlat-változási törvényben szereplő ambiciózus éghajlati célokért: az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia, és 2030-ra az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 55%-át kell csökkentenie.
Az ökológiai átmenet során a kiszolgáltatott polgárok támogatásának egyik módjaként sikerült az Európai Parlamentet rávennünk a Szociális Éghajlatvédelmi Alap létrehozására, amely a társadalmi igazságosság és szolidaritás erős mechanizmusait foglalja magában a társadalom legkiszolgáltatottabbjait érintő költségek enyhítése érdekében. A pénzügyi támogatás a kiszolgáltatott háztartásoknak (a szigetelés költségeinek csökkentése vagy a megújuló energiaforrásokhoz, például hőszivattyúkhoz vagy napelemekhez való hozzáférés biztosítása révén) és a közlekedőknek kedvez, mivel azok átállnak a nulla kibocsátású közlekedési módokra. A Szociális Éghajlatvédelmi Alapból a 2026-2032 közötti időszakban legfeljebb 65 milliárd EUR uniós finanszírozást kell biztosítani.
Progresszív többséget szereztünk az Európai Parlamentben annak érdekében, hogy a Fit for 55 stratégia fő pilléreit összehangoljuk az EU 2030-ra kitűzött, 55%-os kibocsátáscsökkentési céljával, és konkrét rendelkezéseket tartalmazzunk az igazságos átmenetre vonatkozóan. Ezek közé a kulcsfontosságú pillérek közé tartozik a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), az erőfeszítés-megosztási rendelet (ESR), a földhasználati és erdészeti rendelet (LULUCF), a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokról szóló rendelet, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendelet, valamint az épületek energiateljesítményéről, az energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvek.
Nagyra törő új kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) hoztunk létre, amely az Európai Unió összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 50%-ára terjed ki. Sikerült megerősítenünk a "szennyező fizet" elvet az ipar (villamosenergia- és hőtermelés, energiaigényes iparágak) számára ingyenesen kiosztott CO2-kibocsátási egységek korai kivezetésének időpontjával, valamint az új kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályát kiterjeszteni az egyre problematikusabbá váló tengeri és légi közlekedés kibocsátására.
Annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai iparágak számára a szén-dioxid-mentesítés során, árat vetettünk ki az EU-ba érkező szén-dioxid-intenzív termékek előállítása során kibocsátott szén-dioxidra, és támogattuk a tisztább ipari termelést az EU-n kívüli országokban. A szén-dioxid-kibocsátás határkiigazítási mechanizmusáról szóló rendelet (CBAM) ambiciózusabbá tettük azáltal, hogy kibővítettük a rendelet hatályát, központosítottabb irányítási modellt vezettünk be, és biztosítottuk a CBAM kiegyensúlyozott, de ambiciózus bevezetését az ingyenes kibocsátáskereskedelmi rendszerben kiosztott kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésével párhuzamosan. A szennyezők bárhol fizetnek, még az Európai Unión kívül is.
A szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusról szóló rendelet (CBAM) mérföldkőnek számít, amely méltányos árat szab az EU-ba érkező szén-dioxid-intenzív termékek előállítása során kibocsátott szén-dioxidra, és ösztönzi a tisztább ipari termelést az EU-n kívüli országokban. Az S&D-nek sikerült ambiciózusabbá és jövőállóbbá tennie a CBAM-et a hatály kiterjesztésével, a központosított irányítási modell biztosításával és annak biztosításával, hogy a CBAM bevezetése és az ingyenes ETS-kibocsátási egységek fokozatos megszüntetése kiegyensúlyozott, de ambiciózus módon történjen.
Keményen szorgalmaztuk a fluorozott gázok (F-gázok) használatának korlátozását az EU-ban, mivel nagyon magas az üvegházhatású gázok potenciálja. Ezek a gázok akár 25 000-szer károsabbak az éghajlatra, mint a CO2, ezért csökkentésük kulcsfontosságú a globális felmelegedés súlyosbodó hatásainak és pusztító környezeti és társadalmi hatásainak megelőzésében.
Sikeresen küzdöttünk az alternatív üzemanyag-infrastruktúra szilárd és magas színvonalú hálózatáért az egész Unióban, amit az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló rendelet (AFIR) révén értünk el, amely kötelező célokat állapított meg a tagállamok számára, és célszerűvé tette azt, ami kulcsfontosságú eleme a közlekedési ágazatnak az EU éghajlati célkitűzéseihez való igazításának. Emellett a FuelEU Maritime és a RefuelEU Aviation rendeleteken keresztül az Unió - a mi vezetésünknek köszönhetően - megteszi a kezdeti, kulcsfontosságú lépéseket az alternatív üzemanyagok előmozdítására a tengeri és a légi közlekedési ágazatban. Az S&D erőfeszítései döntő szerepet játszottak az elfogadható szintű ambíció biztosításában és a bizottsági javaslatok javításában.
Folyamatosan azon dolgoztunk, hogy ösztönözzük a fenntarthatóbb és energiahatékonyabb közlekedési módokat, például a vasúti és a belvízi közlekedést. A cél az uniós közlekedési rendszer szén-dioxid-mentesítésének további felgyorsítása. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) felülvizsgálata során szilárd kötelezettségvállalást tettünk arra, hogy több és jobb vasúti és vízi közlekedési kapcsolatot és szolgáltatást hozzunk létre. Ez alapvető fontosságú ahhoz, hogy több teher- és személyszállítási rendszer átállhasson a közútról a vízi és vasúti szállításra.
A drámai éghajlatváltozási hatások elkerülése érdekében az uniós jogszabályokat összhangba kívánjuk hozni a Párizsi Megállapodásban meghatározott céllal, amely szerint a hőmérséklet-emelkedést 1,5°C-ra kell korlátozni.
Minden európai társadalmat és gazdaságot meg akarunk védeni az éghajlati válság legveszélyesebb hatásaitól. A szélsőséges időjárási jelenségek - például árvizek, aszályok, erdőtüzek és hőhullámok - egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, tovább rontva környezetünket, pusztítva a biológiai sokféleséget, veszélyeztetve jólétünket és alapvető szükségleteinket, például az élelmiszertermelést. Ezért van szükségünk a 2030-ig elérhető legmagasabb éghajlatvédelmi célkitűzésre, hogy 2050-re elérjük az éghajlat-semlegességet. Ez a legjobb módja annak, hogy legyőzzük az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyt, és támogassuk gazdaságainkat e cél elérésében.
A megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági intézkedések bevezetését ambiciózus energiacélok révén 2030-ra szeretnénk felgyorsítani, és ezeket kötelező nemzeti célokká alakítani. A globális felmelegedés fő hajtóerejét jelentő fosszilis tüzelőanyag-felhasználás csökkentése mellett elengedhetetlen a fenntartható energiafelhasználás elterjedése.
Arra törekszünk, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálata révén biztosítsuk valamennyi ipari ágazat részvételét az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljának elérésében, amely gazdasági ösztönzőket biztosít a nagymértékben szennyező iparágak széles köre számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Csökkenteni akarjuk a szennyező energiaforrásoktól való függőségünket az energiarendszerünk szén-dioxid-mentesítésével, az energiahatékonyság növelésével, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és más környezetkárosító támogatások fokozatos megszüntetésével. A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való áttérés nemcsak az éghajlatnak, hanem a városok légszennyezettségének csökkenése révén az emberek egészségének is kedvez.
Szeretnénk csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a közlekedésben, ugyanakkor elősegíteni a hozzáférhető és megfizethető mobilitást. Ennek a kezdeményezésnek biztosítania kell, hogy a polgárok kényelmesen és megfizethető áron hozzáférjenek az intelligens és fenntartható mobilitási megoldásokhoz. A zéró kibocsátású technológiákra és alternatív üzemanyagokra vonatkozó fokozott célkitűzések, valamint a megfelelő infrastruktúra létfontosságú a személy- és áruszállítás hatékony szén-dioxid-mentesítéséhez.
Senkit sem akarunk hátrahagyni ebben az átmenetben, a hangsúlyt a munkavállalókra és a minőségi munkahelyek létrehozására helyezve a fokozott éghajlati törekvések által érintett területeken. Célunk az energiaszegénység kezelése a kiszolgáltatott háztartások épületfelújítási programokon keresztül történő támogatásával. Támogatnunk kell a kiszolgáltatott közlekedőket a nulla szén-dioxid-kibocsátású mobilitásra való átállásban. Támogatnunk kell a gazdálkodókat is, akiket a legsúlyosabban érint az éghajlatváltozás hatása, és segítenünk kell őket a fenntarthatóbb, éghajlatbarátabb mezőgazdasági gyakorlatokra való áttérésben.
Zöld szociális védelmi rendszereket akarunk bevezetni nemzeti szinten, uniós támogatással. A cél az éghajlatváltozás hatásaira való társadalmi ellenálló képesség növelése, valamint az ökológiai átmenet által érintett közösségek felkészítése a változó munkaerőpiacra.